Sound & Vision
Nah, Speckóék összeszedték magukat, és csináltak egy egészen vaskos honlapot. Zenét a hits/demo alatt lehet találni. Akik megrögzött letöltők, azoknak itt van egy kis segítség ;o) De aztán vegyetek lemezt, ha megjelenik, mocskos disznók.
Amikor először találkoztam a Gogol Bordelloval, arra gondoltam, ha ezek föllépnének a Szigeten, én ott kapnék infarktust tombolás közben. Na, készülhetek a halálomra. Rajtuk kívül pedig még lesz Radiohead és Wir Sind Helden!!! Addig muszáj lesz beseggelnem a német szövegeket. Ha őket kiegészítjük a kedvenc magyar bandáimmal, akkor lehet, hogy most először érdemes lesz elgondolkodnom a hetijegyen.
Jó régen szó volt itt a French & Saunders páros Angol rózsák paródiájáról. Aki nem tudná, ez Madonna első mesekönyvének címe. (Broáf - a szerk.) Hát ezt is megtaláltam. Íme:
Éreztem én, hogy ma érdemes lesz fölmenni a ccfz-re. Emlékeztem, hogy van egy Nine Inch Nails szám, ami tetszik nekem. Hát tessék. A megfelelően beteg klipet pedig Mark Romanek szolgáltatja hozzá. Bechernek ajánló: van benne disznófej.
Árad a Duna, hajós programok törölve. Spóroltam 1300-at. Sajnos. Április 15., Almássy tér.
Nagyon hiányzott már egy kis cyber punk fíling. Aztán ma egy kicsit utánanáztem a dolgoknak, és pl. kiderült, hogy a Steamboy is Katsuhiro Ôtomo filmje, vagy hogy Jacksonék Scream klipjében is az Akirából vannak részletek bevágva, illetve az, hogy a történet manga változatában Akira lesz a Nagy Tokioi Birodalom császára, Tetsuo pedig a miniszterelnök. A film vége azért sejtelmesebbre sikeredett. Az elején kicsit csalódott voltam, amikor a szereplők angolul szólaltak meg, de így legalább nem kellett nagyon a feliratokat olvasni az egyébként is pörgős film alatt. Még, még, még!
Amikor pedig az egész napos járkálástól az ágyba zuhantunk, akkor pl. tévét néztünk, amit itthon úgyse szoktam. Szerencsére a hollandok mindent feliratoznak, így nem volt gond a Man on the Moon megértésével. Na és ebben a filmben elhangzott egy kedves kis dalocska, amit most fölraktam a rádióba, és ha sikerül valami hordozható magnót beszereznem, akkor többek közt ezzel fogom meghekkelni az idei buzivonulást.
Először is pénteken koncert lesz az A38-on. De aki nem ér rá most pénteken, az válasszon magának másik koncertet itt. Továbbá már ott tartunk, hogy Százaléknak kell rádöbbentenie, hogy van egy bizonyos My Rocky Mountain Remixed bakelit, pontosabban kettő is, amiből az egyik már le is tölthető (pénzér' of course) a Soulseduction oldaláról. Na nekem sem onnan van, hála Százaléknak, de majd megveszem, mert nekem 320-ban kell. Tudom, lőjjetek le. A másik bakelit áprilisban jelenik meg.
Ez eredetileg egy hosszú pószt lett volna, de már nem lesz az. A múltkor is csodálkoztam Becher "Köszönj vissza, b+" póló- vagy matricaterve kapcsán, mert nem értem, miért kell ebből ügyet csinálni, miért akarja bárki is kikényszeríteni egy idegenből, hogy köszönjön neki. Nem tudom, fiúk, de nekem jobban esik 10-ből 1 őszinte odabiccentés, mint 10-ből 9 "én is kúl akarok lenni, biccentek". Most Magwas jött a saját definíciójával, hogy ki nem számít bringás kúlcsávónak, amire aztán mások rá is kontráztak. Nos, ez engem arra emlékeztet, amikor szerencsétlen hülyegyerekek képesek 200 forintos sms-ben közölni a többi, hasonló szinten mozgó nézővel valamelyik délutáni klipösszeállítás alatt futó csíkban, hogy a rockerek szarok, a rapperek meg jófejek. Nos, én mostantól se fogok odabiccenteni minden bringásnak csak azért, mert alatta is két kerék van, továbbra sem fogok odabiccenteni minden buzinak, mert "kitartás, elvtársak!", és nem fogok a nyakába borulni minden magyarnak sírásra görbülő szájjal "Mohács!" illetve "Trianon!" felkiáltásokkal. És bukót se fogtok látni rajtam a büdös életben, mert nekem meg ilyen elveim vannak. Csak én nem gyártok hozzá kúlsági szabályokat, hogy én is a kemény mag részének érezhessem magam. Igen, úgy látszik nagyon megtetszett nekem ez a kisebbségi lét, és azon belül is az outsider életérzés.
Láttátok az új MTV-s szpotokat? Nekem nagyon bejönnek, még a "durvább" m1-es sztésön ájdík is. Kíváncsi lennék, kik csinálták. Bevallom, az is megfordult a fejemben, hogy esetleg a Drezign, de azért nah... Mondjuk rettetes lehetett, ahogy az emtévések leadták a rendelést. Biztos szerepelt benne az az elcsépelt "ötvözve a hagyományost az modernnel" borzalom. Mindegy, jól néz ki.
Végül mégsem a MÁV ütötte ki a biztosítékot szombaton, hanem egy komáromi autós, aki nem bírta kivárni, míg átmegyek a zebránál, ezért rám dudált. Erre én rábasztam egy nagyot az ablakára. Érdekes módon ezután már nem sietett annyira és leállt. Szitkozódtunk egy jót, aztán utánam gurult, de akkor már a füles rajtam volt, ezért csak a középső ujjammal tudott beszélgetni. Amúgy meg vagyok elégedve magammal, csak azt sajnálom, hogy ilyen helyzetekben mindig elfeledkezem arról, hogy a jobb zsebemben ott van az a jó kis kulcscsomó.
A magyar társadalomba való visszailleszkedésemet megkönnyítik a jelenlegi igen kedvező körülmények. A ma leadott filmemben fele annyi felirat volt, mint általában szokott, rengeteg volt a bringás ma reggel, pedig még mindig nincs az a tökéletes tavaszi idő, továbbá tegnap a Vásárcsarnokban (!) bevásároltam, ahol találtam nekem megfelelő színű banánokat, és a zöldséges néni kedves (!) volt. Kíváncsi vagyok, meddig bírják majd ezek a kedvező körülmények. Félek, a holnapi mávozás be fog tenni nekem.
És most jöjjön a lényeg :o) Á nem is. De azért átnyálaztunk minden lemezboltot a biztonság kedvéért. A bakeliteket csak kíváncsiságból lapoztam át, mert eszemben sem volt ilyesmiket cipelni. Meg egyébként is... Még mindig nincs lemezjátszóm. Amúgy ez az ország egy cd és bakelit mennyország. Akik olcsó új cédékre vágynak, azok menjenek a Fame-be Amszterdamban. Mivel most valami könyvhét volt, itt a cédékre adtak még 11% kedvezményt, pedig egyébként is csak 7.50-es cédéket vettem itt. Ha belegondolok, hogy ezeket itthon használtan sem kaptam volna meg kétezer alatt... Na, íme a lista:
A star was torn here.
Rotterdam: itt minden olyan maas.
Ez is szarik az autókra.
Én hiába nyomkodtam a Winston falát, nem maradt ott a talpam nyoma, pedig ráadásul nem is vagyok az a gyakran fürdő gyerek.
Aztán vissza Amszterdamba, ahol Százalék által ajánlott Winstonban szálltunk meg a buziutcában. A hosztel tök jó, bár ezzel asszem Brigaasszony nem fog velem teljesen egyetérteni. Arról tudtunk, hogy az alsó szintet felújítják, de arról nem volt szó, hogy a szobánkkal szemben felhúznak egy új épületet is, ami hajnali fél nyolckor kissé zavaró tud lenni. Az első reggelt ezért rendesen meg is szenvedtük, de csak magunkra vethetünk, mert a portáról nem hoztunk füldugót, ami másnap már megoldotta a problémát, legalábbis ami engem illet. Ócskabringa ugyanis nem tudta a füldugókat a használati utasításban leírtak alapján helyesen aplikálni. Mondjuk nekem se esett le elsőre, hogy nem lehet csak úgy betuszkolni a szivacskákat a fülbe, előtte vékonyra kell sodorni azokat. Amúgy a szoba nagyon csini volt, bár az ajtón azért meglátszott, hogy már megpróbálkoztak annak berúgásával. Illetve Bringané mondta, hogy valaki reggel kinyitotta a kulcsra zárt ajtónkat, benézett, majd kiment, ráadásul úgy, hogy nem zárta vissza rendesen az ajtót, és kinyílt. Én ebből semmit nem is tudatosítottam. Még jó, hogy Bringa ébren volt az építkezésnek hála.
Tehát folytatás. Ez a Kora amúgy nagyon rendes csaj volt. Felajánlotta a saját ágyát, amit illedelmesen visszautasítottunk. Kedvence a suriname-i kaja, szóval rotterdami főétkezések nálunk is ebből álltak. Van két szép macskája, és az egyiknél nagyon bejött a nomen est omen átka, ugyanis Csirkének hívják, és ha leül, tényleg úgy is néz ki. Azért jó ez a Couchsurfing, mert így meg tudtam kérdezni tőle olyan dolgokat, amikre amúgy nem biztos, hogy kaptam volna választ. És tényleg belenézhettem egy echte holland hűtőszekrényébe :o) Továbbá az utcája 100. fennállásának évfordulójára, ha úgy tetszik, a közös képviselő javaslatára kiadtak egy almanachot, amiben benne van az utca összes lakója, amint ott állnak a házaik előtt.
Aztán az utolsó rotterdami napon elvitt minket kocsival szélmalmokat nézni Kinderdijkba. És ez megint olyan dolog, hogy ha nincs Kora és a Couchsurfing, akkor nem látjuk. Legalábbis nem most. Érdekes, hogy az emberek mennyit nőttek 2-300 év alatt. Persze a nagyszüleim háza is olyan, hogy az ajtónál le kell hajtani a fejet, de legalább normális méretű ágyuk van. Ebben a szélmalomban azonban a két felnőtt és az ágy végében a gyerek akkora helyen aludtak, mint ma egy 10 éves gyerek. Mondjuk amúgy is takarékoskodniuk kellett a hellyel.
Little Holland. Egy kis bónusz kép még ma estére. A Little Britain rajongók érteni fogják.
Rotterdam. Na, ez egy nagyon jó ötlet volt. Itt sikerült is szállást szerezni Koránál, aki egy harmincas, píáros csaj, aki nagyon megél a munkájából, ezért hónapokra elhúz hol ide, hol oda. Szerencsére otthon találtuk. A két macskájával él egy modernebb fajta babaházban Rotterdam gettósabb negyedében. Na de az egész érkezés azzal kezdődött, hogy beugrottunk az általa ajánlott információs központba, ahol szintén hihetetlen jókedv uralkodott. Ott megvártuk Korát, és kocsival elvitt minket magához, ahol épp beázni készült a lakás. Aznap este besétáltunk a városba, de akkor csak egy meglehetősen bosszantó plázanegyed közepébe sikerült belecsöppennünk. A szülinapi bulira végül nem mentünk el, mert ekkor már kezdtünk gyorsabban fáradni.
Másnap itt is megkerestük a helyi (bolha)piacot, ami nagyobb, mint bármelyik amszterdami piac, de azért a lényeget sikerült bejárnunk. Láttam egy régi hongkongi flipclockot is, de olyan súlya volt, hogy meg sem kérdeztem az árát. Rotterdamban nem kellett csalódnom. Egészen más, mint Amszterdam. Mikor kiléptünk az állomás épületéből, azt hittem, New Yorkban vagyok. Nagy terek, rideg épület monstrumok, az Erasmus-híd, meg a Kora által csak stupid tower-nek titulált Euromast. Kiderült, hogy nem is olyan stupid az a tower. 100 méteren kimehetsz a kilátóra, ahonnan kb. 40-50 euróért kötélen le is eresztenek az alpinisták, vagy a forgólifttel fölmehetsz még 80 métert. Közben az idő is jobb lett. Olyannyira, hogy ez a galambtojás megfőtt a padon:
Na jó, ez valójában egy gumicukor.
Buzulás. A gaydarom asszem csődöt mondott, de legalábbis elbizonytalanodott. Minden kopasz szakállast buzinak néztem. Meg nem is tudom... Valahogy durvábbra számítottam. Az ismerkedős webszájtokon pl. a holland profilok többségén a porcica-fétis vagy tripple penetration a minimum. Ehhez képest nem láttam semmi merész dolgot kint az utcán vagy azon a két helyen, ahol voltunk. Mondjuk az első amúgy is női hely volt, a Sappho, ahol épp egy Funki G nevű nő tartott egyszeri dj-leckét. Mutatott pár tök alap dolgot, amit már egyébként is tudtam, de azért jó volt végre rendes bakeliteket pörgetni. Rajtam kívül még volt ott egy okostojás lengyel, dj Vojtec (mellettem), akinek be nem állt a szája, továbbá BBQ klónja (a csíkosban), még egy csaj, illetve Ócskabringa, aki mintha annyira nem akart volna dj lenni :o) Bezzeg engem nem kellett győzködni. Na, ahogy azt mondtam is pár embernek, ez volt a kiruccanás első WOW! élménye. Aztán eldumálgattunk a Funki G, azaz Gilliammel, aki egy a sok átutazó, a világban helyét kereső ember közül, aki megtelepszik egy kis időre Amszterdamban. Fölírt minket egy vasárnapi buli vendéglistájára, de nem oda mentünk, és lehet, hogy rosszul tettük.
Apropó vizelde. Ezen a képen egy meglehetősen nyitott utcai vizeldét látni (a zöld "hordók" a fa mögött), ami már önmagában is frappáns. Az meg főleg, hogy a Gay Monument emléktábláját (a fehér lap a korláton) is annak közvetlen közelébe sikerült elhelyezni. Ami irtó szellemes, asszem, bár valszeg nem szándékos. Így a képen látható, fényképező turistagyerök egy mélyebb levegővételnél nem csak a tragikus múlt emlékeit szívhatta magába.
Na csókolom. Hát köszönöm a sok csekkolást, igazán nem kellett volna. Mert egyszer voltam net előtt, és akkor is reszketve menekültem a géptől. Persze jobb lett volna minden este beírni valamit, posztolni egy-két képet... De az edzés része volt a netelvonó is.
Donlouis babaházas hasonlatát továbbgondolva megállapítottam, hogy az amszterdamiak maguk is csak apró játékfigurák, amiket kivesz az ember a babaházból, ráültet a biciklire, és azokon mennek körbe-körbe a városban céltalanul. Néha összezavarodnak és áttérnek az ellenkező sávba, de nem történik semmi, mert mosolyogva kikerülik egymást a mágnespályán. Úgy tűnik, a bicikliutakon minden közlekedhet, ami ráfér. Kismotor vagy az általunk csak Legóautónak nevezett járgány. 
Viszont láttuk, amikor a rendőrök este ellenőrizék, hogy működik-e a lámpád. És állítólag addig nem engedik tovább a delikvenst, amíg az nem vesz tőlük lámpát. Vilaagiets!
A Bagaboo táskám az utolsó pillanatban készen lett. A világ legszebb táskája lett. Hiába, van ízlésem. És most, hogy a főnökömnek vakbélgyulladása lett, érdekes módon 4 nappal sikerült korábban utalni a fizumat is. Százaléknak innen is nagy leborulás a hasznos infókért. Már egy rotterdami szülinapra is hivatalosak vagyunk, szóval alakul... Na, frissítést ne várjatok, persze sosem lehet tudni...
Whale
Jájj, olyan rendi gyerök ez a Dae. You know, a srác a zöfis gyűlésről. Na, ma áttekertem hozzá ebben az átok időben. A Playstationt látván csak néztem, mint borjú a moziban. Le vagyok maradva. Kellemes vasárnap délutáni uzsonnázás gázmaszkban. Fun! Utána meg megnéztük a Budapest Retró 2.-t a Kultiban. A régi propagandafilmeknél azért mindig észben tartom, hogy mi van a nevetséges dumák, a vicces színfalak és beállított képek mögött, de most félretettem ezt, és végigvihogtam az egészet. Nagyon jól össze vannak válogatva benne a filmek.
Tudom, jókor szólok, de Jóhann Jóhannsson itt van Pesten, és egy bizonyos Erna Ómarsdóttirral volt közös előadásuk a Mu színházban. Erről az Ernáról csak annyit tudok, hogy Björk Where Is the Line klipjében ő a nyálkás újszülött :o) De igazából a zene miatt mentem, és az tök jó volt. Olyan Homogenices volt, csak a fortyogó láva nélkül. Hogy a néni mit táncolt el... Ömmm... Nos... Majd most fogok utánaolvasni (pl. itt), mert nekem nagyon nem jött le. Na, tök jó, hogy kiszúrtam a PestiEstben. CD-t is vettem volna, ha nem 4000 felé közeledett volna az ára, és legalább lett volna a Dísből.
...lehetőséget adunk minden jelentkező pártnak, hogy ezen a fórumon (criticalmass.hu) ÉS más csatlakozó szervezetek honlapján ismertethessék a kerékpáros közlekedés kérdéskörében tervezett intézkedéseiket, stratégiájukat, így több tízezer bringás értesülhet róluk.
Nem, és most már kezd frusztrálni. Talar du svenska? Azt se. Tanítsatok meg valamiül.
Jaj, de jó nekem: megint frissült a rádió. Hepi amerikai reggeli, populáris soft rock, egy keménykedő-reklamáló, egy álmodozó meg egy duruzsoló német, szoft dnb, dülöngélős ska a '70-es évek végéről, a Muzsika hangja egy picit másképp, meg még egy-két satöbbi. Forgom egy helyben örömömben.
Na, kész vannak a tavaszi matricák, csak az a baj, hogy most vettem észre, elfogyott a ragacsos papírom. Na, majd... Még jó, hogy találtam a téliekből egy fél ívet.
Bal oldalon egy gyönyörű műanyag forgó szék látható zöld párnázott támlával. Nem is értem, eddig hogy nem vettem észre a padláson. Lemosdattam, most szárad a párnája. Remélem, holnap már beleülhetek. A jobb oldalon pedig egy nagy szobanövény látható, amit a lakótársamtól fogadtam örökbe. Mikor áthoztam, arra gondoltam, hogy miért is kell minden szobanövényt beállítani a sarokba, a falhoz szorítani. Így most a szoba közepén terpeszkedik. Jófiú módjára elszöszmötölök itthon.
[c] 2004-2007 kisdubos.
Azaz ami az enyimé, az az enyimé, ami meg másé, az meg azé.
