lost/sky | 00:25 | 2 komment

Megnéztem, pedig nem akartam. De ha már ment a tévé... Ez egy nagy kalap sz@r. A film azzal kezdődik, hogy a repülő roncsai közt a színészek teljesen idiótán ordibálnak. Nem pityeregnek, sírnak vagy rángatóznak a sokktól. Nem, ordítanak és mászkálnak körbe-körbe. "Áááááááá! Ááááááááá! Ááááááááááá!" Nagyon meggyőző. Már a 10. percben világmegváltó okosságok jönnek ki a pasi szájából, aki orvos, pilóta, meg még ki tudja mi minden egy személyben. Naná, hogy a gépen utazott egy fogoly, egy 8. hónapban lévő nő, egy jegesmedve, és természetesen sok szexi ember, akik mind csuda jól virítanak bikiniben meg tépett, véres ingben. A hegyre, ahol egy szörny természetesen már marcangolja az embereket, féltucat ember indul térerőt keresni, mert lent nincs mit csinálni. Hova utazott ennyi visszataszító idegroncs egy gépen? Mindenki beszól mindenkinek, az első perctől fogva mindenki utál mindenkit. A fordítónak a 'business class'-t sikerült üzleti szakasznak lefordítania. Szóval nem értem, kik voltak azok, akik a második részre is bekapcsolták a tévét.

Sky kapitány és a holnap világa. Nekem eszembe nem jutott volna megnézni, Laci ötlete volt. Nem volt rossz, izgi volt a látványvilág. Majdhogynem animációs film. És persze a poén az lett volna, hogy figurázzuk ki a fekete-fehér filmek naivitását, a banális szófordulatokat, stb. Á la Moulin Rouge. Csak ez azért nem poén most se, mert ma is ugyanilyen bugyuta filmek mennek modern színfalak előtt a mozikban. Ez a Moulin Rouge-ban is két percig volt poén. A látvány mentette meg ott is a filmet. Na jó, a Sky fele annyira nyálas, és emlékeim szerint kétszer annyira vicces. Na jó, ne túlozzunk: másfélszer.