direkt nem írok | 12:17 |
5 komment
Na jó, mégis. Látványos vergődést viszek véghez mostanában. Mosogatás hajnali négykor - mintha anyámat látnám. Hajnali nagy megbeszélés abban a reményben, hogy majd Norbi mond valamit, amibe még bele tudok kapaszkodni. De olyanokat mond, ami még jobban megerősít abban, hogy ez így ebben a formában értelmetlen. Szóval nálam a labda. De azt utálom, ha teniszezni akarok, ehelyett squash-olok egymagamban. Persze jó kérdés, miért erőltetem a teniszezést. Kelletlenül szögre akasztom az ütőt. Csak nem tudom, hogy fogom megállni, hogy időnként ne paskoljam meg a fejét az ütővel, meg ne dörgöljem az orra alá, hogy még mindig tenisz vagyok belé :o)
5 komment:
miert nem lettem idoben ongyilkos? a te hibad is: lebeszeltel
capt. b.
de hogy is jössz te a képbe?
jaj, ez nagyon fárasztó lehet. lehethogy majd belefáradsz, még a teniszbe is. már kezdtél hiányozni. s akkor ezeket norbi nem olvassa?
Nem tudom, hogy olvassa-e. Mindegy.
ajaj.
Megjegyzés küldése
<< Főoldal