budapestfalva | 11:41 | 1 komment

Már egy ideje sejtem, hogy ez a Budapest nem egy nagy város. Ha az ember ugyanbban az időpontban jár ugyanarra a helyre, akkor gyakran találkozik "ismerősökkel". Ma reggel a piros válltáskás srácot láttam a Ferencieken, akiről mindig Vasika jut az eszembe. Tegnap a 86-os buszon megint ott ült a srác, aki múlt héten is. Őt a nadrágjára erősített jelvényekről lehet könnyen felismerni.
Februárban, amikor L. úr macskáját jártam etetni, amíg ő Mexikóban tespedt, mindig az első éjjelivel mentem ki. És a baseballsapkás pasi mindig a körúton szállt le, a homeless az Astorián pedig csak akkor szállt föl, ha egy bizonyos sofőr vezette a buszt. De volt, amikor a két járőr mindig akkor ment el az utca végén, mikor én kitettem a kapun a lábam. De ők egy idő után elmaradoztak. De lehet, hogy a homeless is azt kérdezte magától, vajon miért csak egy hónapig jártam azzal a busszal.