pozsonyi nosztalgiatúra | 11:20 |
5 komment
Már nagyon régóta készültem arra, hogy megnézzem, mi maradt meg a 10-20 évvel ezelőtti Pozsonyból. Hát nem sok. Kicsit szomorú is lettem. Meg rá kellett döbbennem, hogy a helyek már nem is élnek olyan élénken az emlékezetemben, mint hittem.
Kicsit off. Rájöttem, hogy három nagy törés volt az életemben:
1. Amikor egyik napról a másikra felhagytam meteorológusi ambícióimmal. Éveken át írtam egy kis füzetbe napi háromszor a hőmérsékletet, légnyomást, stb. Ennek már több mint 10 éve. Ehhez a töréshez egyébként nagyban hozzájárult az is, hogy anyám költözéskor belelépett a barométerembe.
2. Amikor kidobtam a többéves Színes RTV termést, és ezzel megtettem az első lépést, hogy lecuppanjak a tévéről. Anyám megsiratta az újságokat. Azért egy-két számot félretettem. Ennek kb. 6-7 éve.
3. Felhagytam a lemezeim katalogizálásával. Tényleg olyan fontos tudnom, hogy X cédét mikor, hol és mennyiért vettem? Megéri a fáradságot? Most úgy érzem, nem. Szerintem ez is egy pozitív lépés.
5 komment:
Csak a 4/es pont nehogy a blog legyen! :-)
De gyors itt valaki.
nagyon szépek a képek!
Megelöztek (vagy mi). A postaládás képre akartam mondani, hogy micsoda szépség.
Most azon gondlokodom, hogyha vakuzom, akkor is ott lett-e volna az árnyék. Nekem asszem a pados a kedvencem. Ha rázoomolok a csíkos részre, olyan, mintha egy vonalkód lenne.
Megjegyzés küldése
<< Főoldal