sumo & paso - tények | 22:35 | 2 komment

"Fact number one. Britain is a coutry." Na jó, elég. Egyébként a koncerten Krisztával megállapítottuk, hogy olyan vagyok már, mint Viv a Little Britainből: "Oh, he's gorgeous!" Brómot kéne szednem. Bár még nem tuti, hogy itt van a kutya elásva. Továbbá Kriszta fogadáson nyert tőlem 10 foritot. Én azt állítottam, hogy most nem lesz itt az általam Konstanciának (mivel konstans koncertrejáró) elnevezett csaj, aki mindig mindenhol ott van. Miután megjött, végérvényesen megállapítottuk, hogy Konstancia nem egy barátságos csaj. Még szemkontantust sem hajlandó létesíteni velünk. Ennyi közös tombolás után már minden normális ember összepacsizik. Ez meg ránk se hederít, amíg mi hülyén vigyorgunk rá. Amúgy a pasija is unszimpi. Olyan, mint Timo a VIVA-n. Mondjuk ez talán kevésbé csúszómászóképű. Piget meg nem láttam, pedig úgy szerettem volna végre előben meglesni.

Ja igen, volt koncert is. Jó volt, jó volt, de azért a Tövisházinak kell még csinálnia két albumnyi ilyen, vagy még ilyenebb anyagot, hogy olyan tomboldát csinálhasson, mint egy Amorf koncert. A 12 számból 2 ismétlés volt. A Kiss Erzsit most láttam/hallottam először, pedig erősen olyan érzésem van, hogy "if you like Nyeső, you gonna like her". Szóval már rég illett volna. Amúgy nem tudom minek nekem digigép, ha olyan béna vagyok, hogy üres aksikkal megyek koncerte. Kész csoda, hogy ezt a négy aránylag... képet (Oh, he's gorgeous!) sikerült megcsinálni. Ja igen, és tanultam valami fontosat: az nem 'erik szumó', hanem 'erik sumó'. Vagyis essel. Whatever sumó means.

PASO. Túlvagyok életem első ska koncertjén. (Oh, they were gorgeous!) Nekem is kell kockás cipő. Tudom, Norbi itt most azt képzelné, hogy csak azért, mert neki is van olyanja, dehát most már azt képzel, amit akar. Vagy olyan kalap is jó lenne, mint az egyik fotós srácnak (Oh, he was gorgeous!). Láttam is valami hasonlót a Retrockban, de az nagyobb volt... Dzsízösz, buzi elmegy ska koncertre, és erről ír... A PASO koncerten azt tanultam, hogy erre a zenére úgy kell táncolni, mint a kánkánra, csak mindig hajlított térdekkel, vagy úgy, mintha egyhelyben futna az ember, esetleg padlóvikszelést imitálva. Mi Krisztával az első fajtáját gyakoroltuk, a másik kettőt főleg a zenekar művelte. De a közönségben volt egy srác, akinek olyan kézmozdulatai voltak, mint Madonnának a Vogue-ban, úgyhogy még nem tisztult le teljesen a kép. Ez is jó volt, bár kicsit még mindig furcsa, hogy minden szám ritmusa töcö-töcö-töcö, csak hol lassan, hol gyorsan. De nincs ezzel semmi baj. Na de az est fénypontja, eksztrázisa, satöbbi az Erik Sumo/PASO közös Summertime, természetesen Kiss Erzsivel. Bárcsak meglenne ez audióban, mert az élmény leírhatatlan.

Aztán a PASO-t valahol a koncert végefele otthagytuk, mert engem kicsit nyomasztott a tudat, hogy másnap 7 előtt kell kelni, meg Kriszta is fáradt volt. Ő meg választhatott, hogy bazi hidegben teker egy órát hazafele, vagy alszik nálam, és kel 7-kor. Persze lefekvés előtt még meghallgattuk az Erik Sumo lemezt.

Erik Sumo: My Rocky Mountain
Nehéz megszokoni, hogy élőben az egész jobban szól. Persze ez szinte mindig így szokott lenni. A szintét itt most a Ludditák miatt tettem be >:o> Meg talán annyiban csalódtam benne, hogy valamiért azt képzeltem, hogy amolyan instrumentális Amorf lesz. De az Amorf ehhez képest kompakt kis popzene. Ez szétesettebb, és néha kicsit olyan, mintha a Tövisházi megijedt volna, amikor azon kapta magát, hogy valamilyen kézenfekvő dallamot komponált bele a számba. És akkor gyorsan fejbekólintja a hallgatót valami kis disszonanciával, nehogy elengedje magát. Anyukám intellektuális zenének titulálta. Ez részéről nem feltétlenül dícséret. De annak ellenére, hogy ez nem instrumentális Amorf, Krisztával a koncerten és itthon is azzal szórakoztunk, hogy ráénekeltünk Amorf számokat. És tényleg, alig van olyan szám az albumon, amire ne ugrana be mindig ugyanaz a konkrét Amorf dal. "Ez a cicis!" Mondjuk a Tövisházi biztos nem örülne, ha ezt olvasná, de szerintem ezzel sincs semmi baj. Ez a cédé pl. nagyon jó lesz estékre, amikor az ember punnyadni vágyik, de az érzékei még bekapcsolva vannak. (Mondjuk jobb lenne inkább kint hallgatni. Björk Medúllájával is valahogy így voltam, de sehol nem találom az iPodom. Ja! Mert nincs. A discman meg annyira "so last century!". Mondjuk az sincs. Csipába.) Na szóval. A cd tokja világcsúcs. A borítóját meg Tigrics festette.

Belehallgatás, megvevés:
Belehallgatni minden számba egy picit: Soul Seduction
Meghallgatni az album húzónótáját: Erik Sumo - MySpace
Megvenni online: iTunes
Megvenni kézbe: pl. a deep-ben, Aradi u. 22.

More Amorf! Október végén megjelenik a Fapados űrutazás maxi! Jáhú!